A fehér liliom, bár a mérsékelt éghajlati öv szülötte és alapvetően fagytűrő évelőnek számít, a sikeres átteleltetéséhez és a következő évi bőséges virágzáshoz szükség lehet némi kertészi segítségre, különösen a zordabb telekkel rendelkező vidékeken. A teleltetés legfontosabb célja, hogy megvédjük a viszonylag sekélyen elhelyezkedő hagymát és az ősszel kifejlődő, zölden áttelelő tőlevélrózsát a kemény fagyok és a fagyos, szárító szelek káros hatásaitól. A megfelelő időben elvégzett, gondos téli felkészítés biztosítja, hogy a növény tavasszal életerősen és egészségesen induljon újra növekedésnek, megalapozva ezzel a nyári virágpompát.
A teleltetésre való felkészülés már a nyár végén, a virágzást követően megkezdődik. Az elnyílt virágfejeket távolítsuk el, hogy a növény ne fordítson energiát a magérlelésre, hanem minden erejével a hagyma megerősítésére és a tápanyagok elraktározására koncentrálhasson. A szárat és a leveleket azonban hagyjuk teljesen elszáradni és visszahúzódni, mivel a zöld részekben zajló fotoszintézis látja el a hagymát a tél túléléséhez szükséges energiával. Az ősz folyamán a hagyma jellegzetes tőlevélrózsát fejleszt, ami egyedülálló a liliomfélék között. Ez a levélzet zölden vészeli át a telet, ezért védelme kiemelten fontos a sikeres áttelelés szempontjából.
A tényleges téli védelem az első komolyabb fagyok közeledtével, általában késő ősszel válik esedékessé. A növény töve körüli területet takarjuk le egy 10-15 centiméter vastag mulcsréteggel. Erre a célra kiválóan alkalmas a száraz avar, a szalma, a fenyőkéreg vagy a komposzt. Ez a takaróréteg több funkciót is ellát: szigeteli a talajt, megakadályozza annak mély átfagyását, megvédi a sekélyen lévő hagymát a hőingadozásoktól, és óvja az áttelelő levélrózsát a fagyos szelektől. A mulcsréteg emellett segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát és megakadályozza a gyomok tavaszi elszaporodását is.
Fontos, hogy a téli takarást ne vigyük túlzásba, és ne alkalmazzuk túl korán. A túl vastag vagy túl korán felhordott, nedves takaróanyag alatt a levegő nem tud megfelelően cirkulálni, ami a hagyma befülledéséhez és rothadásához vezethet. Várjuk meg, amíg a talaj felszíne enyhén megfagy, és csak utána terítsük el a mulcsot. Tavasszal, a fagyveszély elmúltával, a hajtások megjelenésekor a takaróréteget óvatosan, fokozatosan távolítsuk el, nehogy a hirtelen fény- és hőmérsékletváltozás sokkolja a fiatal hajtásokat, illetve hogy a talaj felmelegedhessen és megkezdődhessen az új vegetációs ciklus.
Az edényben nevelt fehér liliomok teleltetése némileg több odafigyelést igényel, mivel a cserépben lévő föld sokkal könnyebben és mélyebben átfagy, mint a kerti talaj. A cserepes liliomokat a fagyok beállta előtt vigyük védett, fagymentes, de hűvös és világos helyre, például egy fűtetlen garázsba, pincébe vagy üvegezett verandára. A teleltetés során csak minimális öntözést igényelnek, éppen csak annyit, hogy a földjük ne száradjon ki teljesen. A szabadban hagyott edényeket alaposan be kell bugyolálni jutazsákkal, buborékfóliával, és a cserepet fa deszkára vagy polisztirol lapra kell állítani, hogy elszigeteljük a fagyos talajtól.
