A díszcsalán, bár botanikailag évelő növény, trópusi származása miatt a magyarországi éghajlati viszonyok között nem télálló, a legkisebb fagyot sem viseli el. Sokan ezért egynyáriként kezelik, és minden évben új palántákat vásárolnak vagy nevelnek. Azonban a különlegesebb, kedvenc fajták könnyedén átteleltethetők, így a következő szezonban már fejlett, erős növényekkel indíthatunk. A sikeres teleltetés kulcsa a megfelelő időzítés, a helyes környezeti feltételek biztosítása és a növény nyugalmi időszakának tiszteletben tartása. Ezzel a módszerrel nemcsak a növényeinket menthetjük meg, de a szaporításukhoz is kiváló anyanövényeket biztosíthatunk.
A teleltetésre való felkészülést már késő nyáron, kora ősszel el kell kezdeni. Válasszuk ki a legszebb, legegészségesebb, kártevőktől és betegségektől mentes példányokat. A szabadföldbe kiültetett növényeket óvatosan, a gyökérlabda minél kisebb sérülésével kell kiásni, és egy megfelelő méretű cserépbe ültetni. A teleltetés előtt érdemes a növényt visszavágni, körülbelül a felére vagy harmadára, eltávolítva a hosszú, megnyúlt hajtásokat. Ez csökkenti a párologtató felületet és kompaktabb növekedésre serkenti a növényt tavasszal.
A növények behozatala előtt elengedhetetlen egy alapos kártevő-ellenőrzés. Vizsgáljuk át a levelek fonákját, a hajtásvégeket és a levélhónaljakat levéltetvek, takácsatkák vagy más kártevők után kutatva. Ha fertőzést találunk, még a behozatal előtt kezeljük a növényt a megfelelő módszerrel, például szappanos vizes lemosással vagy egy bio rovarölő szerrel. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy a kártevők bekerüljenek a lakásba és átterjedjenek a többi szobanövényre.
A behozatal időpontja kritikus. A díszcsalánt az első fagyok beállta előtt biztonságos helyre kell vinni. Ne várjuk meg a fagyveszélyt, mert már a 0 °C közeli hőmérséklet is maradandó károsodást okozhat a növény szöveteiben. Általában, amikor az éjszakai hőmérséklet tartósan 10 °C alá süllyed, itt az ideje a növényeket a teleltető helyükre költöztetni. A hirtelen környezetváltozás stresszt jelent a növénynek, ezért ha van rá lehetőség, egy fokozatos átszoktatás, például néhány éjszakára a védett teraszra helyezés segíthet az alkalmazkodásban.
Az ideális teleltető helyiség
A díszcsalán teleltetéséhez egy világos, de hűvös helyiség a legideálisabb. Az optimális hőmérséklet 10-15 °C között van. Ilyen körülmények között a növény nyugalmi állapotba kerül, növekedése lelassul, de a leveleit nagyrészt megtartja, és elegendő energiát raktároz a tavaszi újrainduláshoz. Egy fagymentes, ablakos pince, egy világos lépcsőház, egy fűtetlen veranda vagy egy beépített terasz tökéletes lehet erre a célra. A lényeg a fagymentesség és a megfelelő mennyiségű fény.
További cikkek a témában
A túl meleg, fűtött szobában való teleltetés problémásabb. A 20 °C feletti hőmérséklet és a téli, rövid nappalok okozta fényhiány kombinációja a növény felnyurgulásához, elgyengüléséhez vezet. Ilyenkor a díszcsalán vékony, erőtlen hajtásokat növeszt, levelei aprók és fakók lesznek, és sokkal fogékonyabbá válik a kártevőkre, különösen a takácsatkákra és a liszteskékre. Ha nincs más lehetőség, csak fűtött szobában tudjuk teleltetni, akkor a lehető legvilágosabb ablakba, például egy déli fekvésű ablakpárkányra helyezzük, és gondoskodjunk a páratartalom növeléséről.
A fény kulcsfontosságú a teleltetés során, még a nyugalmi időszakban is. A növénynek szüksége van fényre a minimális szintű fotoszintézis fenntartásához. A teljes sötétségben való teleltetést a díszcsalán nem éli túl. Ha a teleltető helyiség természetes fénye nem elegendő, akkor növénynevelő lámpával pótolhatjuk a hiányzó fénymennyiséget. Napi néhány órás megvilágítás is sokat segíthet a növény kondíciójának megőrzésében tavaszig.
A megfelelő szellőzésről is gondoskodni kell a teleltető helyiségben. A pangó, nyirkos levegő kedvez a gombás betegségek kialakulásának. Időnként, enyhébb napokon szellőztessük át a helyiséget, de ügyeljünk arra, hogy a növényt ne érje közvetlen hideg huzat. A teleltetés alatt a növényeket tartsuk tisztán, az elszáradt, lehullott leveleket rendszeresen távolítsuk el, hogy megelőzzük a rothadási folyamatok beindulását és a kórokozók elszaporodását.
Gondozás a téli hónapokban
A teleltetés alatt a díszcsalán gondozási igényei drasztikusan lecsökkennek. A legfontosabb a minimálisra csökkentett öntözés. Mivel a növény a hűvösben alig növekszik és párologtat, a túlöntözés a leggyakoribb hiba, ami a gyökerek rothadásához és a növény pusztulásához vezet. Csak annyira öntözzük, hogy a földje ne száradjon ki teljesen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a talaj felső rétegét hagyjuk teljesen kiszáradni az öntözések között, ami akár 3-4 hetet is jelenthet. Mindig ellenőrizzük a talaj nedvességét, mielőtt vizet adnánk.
További cikkek a témában
A tápoldatozást a teleltetés teljes időtartama alatt, azaz körülbelül októbertől márciusig, teljesen szüneteltetni kell. A nyugalmi állapotban lévő növény nem tudja a tápanyagokat hatékonyan felhasználni, így azok csak felhalmozódnának a talajban, káros sókoncentrációt hozva létre. A tápanyag-utánpótlást csak tavasszal, az új hajtások megjelenésével, a növekedés beindulásakor szabad újra elkezdeni, kezdetben hígított koncentrációval.
A teleltetés során előfordulhat, hogy a növény elhullajtja a levelei egy részét. Ez egy természetes folyamat, különösen, ha a fény- és hőmérsékleti viszonyok nem teljesen optimálisak. Amíg a növény szára élő és rugalmas, addig nincs ok az aggodalomra, tavasszal újra ki fog hajtani. A téli hónapok alatt is érdemes a növényt időnként átvizsgálni kártevők után. A legyengült növények fogékonyabbak lehetnek a támadásokra.
A meleg szobában teleltetett növények különös figyelmet igényelnek. A száraz, fűtött levegő ideális a takácsatkáknak, ezért a páratartalom növelése elengedhetetlen. A növényt helyezzük kavicsos, vizes tálcára, vagy használjunk párásítót a közelében. Rendszeresen permetezzük a leveleket, és időnként zuhanyoztassuk le a növényt, hogy tisztán tartsuk a leveleket és gyérítsük a kártevőket. Az ilyen körülmények között tartott növények vízigénye valamivel magasabb, mint a hűvösben teleltetetteké, de a túlöntözés veszélye itt is fennáll.
Felkészülés a tavaszra és a dugványozás
A tél végén, február-március környékén, ahogy a nappalok hosszabbodnak, a teleltetett díszcsalánon megjelennek az élet jelei, és új hajtások kezdenek növekedni. Ez az időpont a tavaszi felkészítés kezdete. Az első lépés egy erőteljes visszametszés. Az esetlegesen felnyurgult, gyenge téli hajtásokat vágjuk vissza alaposan, akár a szár egyharmadáig. Ne féljünk a drasztikus metszéstől, ez arra ösztönzi a növényt, hogy az alsó rügyekből új, erős, sűrű hajtásrendszert fejlesszen.
A metszés után itt az ideje az átültetésnek. A növényt vegyük ki a régi cserépből, óvatosan rázzuk le a régi föld egy részét a gyökerekről, és vizsgáljuk meg a gyökérzetet. Az elhalt, barnult gyökereket távolítsuk el. Ültessük a növényt friss, tápanyagban gazdag virágföldbe, egy azonos vagy csak kissé nagyobb méretű cserépbe. Az átültetés után alaposan öntözzük be. Helyezzük a növényt egy világosabb, melegebb helyre, hogy serkentsük a növekedést. A rendszeres öntözést és a tápoldatozást (kezdetben fele koncentrációval) fokozatosan kezdjük újra.
A tavaszi metszés során levágott hajtásokat ne dobjuk ki, mert kiválóan alkalmasak dugványozásra. Ez a legjobb módja annak, hogy a teleltetett anyanövényekről nagy számú új növényt neveljünk a következő szezonra. A 8-10 cm-es hajtásvégekről távolítsuk el az alsó leveleket, és gyökereztessük őket vízben vagy nedves földben. A tavaszi, erőteljes növekedési szakaszban a dugványok nagyon gyorsan és megbízhatóan gyökeresednek. Így egyetlen teleltetett növényből akár 10-20 új palántát is nyerhetünk.
A frissen metszett és átültetett anyanövényt, valamint az új dugványokat a tavaszi fagyok elmúltáig tartsuk bent. A kiültetés előtt ne feledkezzünk meg az edzésről, a növények fokozatos hozzászoktatásáról a kinti körülményekhez. Néhány napon át vigyük ki őket egyre hosszabb időre egy védett, árnyékos helyre, mielőtt végleges helyükre, a naposabb ágyásba vagy balkonládába kerülnének. A sikeresen átteleltetett és felkészített növények erőteljesebben fognak növekedni, és korábban érik el a teljes díszértéküket, mint a tavaszi, apró palánták.
